SÜTŐ ATTILA – kémiát tanít a felső tagozaton

A Debreceni Egyetemen végeztem el a kémia alap-, majd mesterszakot, okleveles vegyész, és kémia szakos tanári diplomát szerezve kiváló minősítéssel. Pályafutásom elején segítettem a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folyó rákkutatási projekteket, legfőbb hivatásnak tekintve a „gyilkos kór” elleni küzdelmet, tudásomat a legnemesebb célnak szentelve.
Az elmúlt években új irányt vett munkásságom: hátrányos térségekben lévő iskolák tanáraként küzdök nap mint nap a lemorzsolódás, a szegregáció, a hátrányos megkülönböztetés ellen, kapaszkodót találva az esélyegyenlőséget hirdető közösségek, alapítványok segítségében is.
Életcélommá vált a szociálisan és szellemileg is jelentősen alul maradott gyermekek képességfejlesztése, felzárkóztatása, társadalmi integrációja. Az elmúlt években az ország egyik legszegényebb területén, a bihari térségben (Hencida, Szentpéterszeg, Esztár és vonzáskörzetei) láttam el több oktatás intézményben kémia szaktanári feladatokat, tehetséggondozást, felzárkóztatást, fejlesztést és versenyekre való felkészítést. Munkám során nap mint nap próbálom felvenni a harcot a lemorzsolódás és az idő előtti iskolaelhagyás ellen.
Szerteágazó tevékenységem mellett több gyermekotthonban és átmeneti intézményekben segítem a rászorult gyermekek fejlesztését, iskolai előrehaladását, oktatását.
/szerk.: Tanár urat sokrétű eredményes munkájáért több alkalommal is kitüntették. Idén kapta meg az „Év pedagógusa” díjat./

VIRÁG LORÁND – testnevelést és fizikát tanít a felső tagozaton

1991-ben születtem Nagypaládon. Egyetemi tanulmányaimat az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Karának fizika szakán végeztem. Az diplomamunkám sikeres megvédése és a diplomaosztóm után próbáltam szülőföldemen elhelyezkedni fizikatanárként. Eleinte a pedagógus állás hiánya miatt, a későbbiekben pedig a megváltozott politikai helyzet miatt döntöttem úgy, hogy Magyarországon próbálom elindítani pedagógus pályafutásomat. Az álláskeresés sikeresen fejeződött be. Pályám elején fizikát tanítottam a Nyírkátai Vörösmarty Mihály Általános Iskolában. Ez az időszak eleinte nehéz volt, de az ott töltött évek alatt nagyon sokat tanultam gyakornokként a tapasztaltabb kollégáktól. Ezután a Kölcsey Ferenc Általános Iskola fizika szakos tanára lettem. A következő tanévben lehetőségem volt osztályfőnöki tevékenységet folytatni.
Istennek hála, 2018. 02.01-jén megszületett a kisfiam, Virág Dávid Loránd. Teljesen megváltozott az életem. Minden szabadidőmet igyekeztem családom körében tölteni. Nagyszerű érzés apukának lenni!
2021-ben megszereztem testnevelés szakos másoddiplomámat. Fontosnak tartom a folyamatos szakmai fejlődést.
2021. szeptember 10-én megszületett kislányom, Virág Lilla. Immáron kétszeres apuka lettem.
2021 szeptemberétől a Móra iskola testnevelés és fizika szakos tanáraként dolgozom. Nagyon barátságos és elfogadó tantestületbe érkeztem. Sokat segítettek a kollégáim a beilleszkedésben, ami úgy érzem, sikerült. A gyerekek is nagyon elfogadóak voltak irányomban. Igyekszem változatosan, az életkoruknak megfelelően felépíteni a tanóráimat, hogy ne csak tanár-diák kapcsolat legyen közöttünk. Szívesen sportolok és játszom velük a testnevelés órákon, amely segít a kapcsolatunk építésében.
Szeretem az új kihívásokat. Remélem, fontos tagja leszek közösségünknek.

TARPAI PÉTER – rajz és vizuális kultúrát, valamint testnevelést tanít a felső tagozaton; grafika foglalkozásokat vezet a művészeti ágazaton

Kisvárdán születtem 1990-ben. Pátrohán éltem, ott végeztem el az általános iskolát, majd Demecserben a középiskolát. Nyíregyházán a Leonardo Média Akadémia után a főiskolán tanultam képi ábrázolás szakon. Ehhez társult a testnevelő/edző szak, majd a mesterképzés. Bujon oktattam rajz és vizuális kultúrát, majd Dombrádon testnevelést. Jelenleg a Mórában tanítok. Egykori kollégám ajánlotta az intézményt, elismerően nyilvánult meg az iskola vezetőjéről és az itt tanító pedagógusokról. Természetesen akadnak nehézségeim, mivel itt számomra még minden új és szokatlan. Kevésbé ismerem a szokásokat és a hagyományokat, de igyekszem rugalmasan együttműködni a közösséggel. Szakmailag hozzáértő vezetők, segítőkész kollégák vesznek körül a Mórában.

VERES TIBOR SÁNDOR – angolt tanít a felsősöknek, valamint napközis nevelő a felsőben

Tanár úrral a felsős diákújságírók személyes beszélgetést folytattak. Hivatásáról, a hétköznapokról, a terveiről és az érzéseiről. Elmondta, hogy Hajdúnánásról érkezett a Mórába. Már néhány nap után jó benyomása alakult ki a gyerekekről, a pedagógusokról és az itt dolgozókról. Az elmúlt három hónapban sok újdonsággal találkozott, de a diákok lelkesedése, a vezetőség rugalmassága és a kollégák segítőkészsége átsegítette őt a kezdeti nehézségeken. Hangsúlyozta a csapatszellemet és a mindennapokban megélt családias légkört. Munkája során kiemelt feladatnak érzi, hogy a diákok felismerjék az angol nyelvtanulás fontosságát és hasznosságát.
Hallottunk róla, hogy szabad ideje nagy részét a szőlőskertben és a természetben tölti. Megtudtuk tőle, hogy nemcsak a kertészkedésben jártas, hanem hobbiként régiségeket, műtárgyakat, könyveket gyűjt. Gyermekkori gyűjtőszenvedélyéről sem mondott le, hisz a mai napig nagy becsben tartja matchbox- és filmplakát gyűjteményét.
Innen ered üzenete a Móra diákjai felé is: „Szabadidőtökben olvassatok sokat, és nézzetek jó filmeket, lehetőleg eredeti nyelven! Kiránduljatok a szabadban, jussatok el minél több helyre itthon és külföldön is! Ha van alkalmatok, kertészkedjetek, ültessetek fákat és növényeket! Mozogjatok, táncoljatok, énekeljetek, mert ez mind-mind örömforrás a tanuláson túl.”

MEDVE NORBERT – informatikát és digitális kultúrát tanít a felső tagozaton

Új arcként engedjétek meg, hogy néhány mondatban bemutatkozzam nektek! Nyíregyházán lakom, azonban Tiszavasváriban nőttem fel, és itt is dolgozom, a helyi középiskolában informatikát és szakmai informatikát, valamint a kilencedikes éppen ebben az évben induló hegesztő osztályomnak szakmai tárgyakat oktatok. A Móráról előzetesen nem sokat tudtam, azonban már az első napokban megtapasztaltam, hogy milyen családias a légkör ebben az iskolában. A gyerekek és a pedagógusok is nagyon hamar „befogadtak”. Egy új közösségbe való belépés nem minden esetben egyszerű, de ebben az iskolában ez teljesen pozitív élmény volt számomra. Informatikát és digitális kultúrát tanítok 6-8. évfolyamokban. Természetesen meg kellett szoknunk egymást a gyerekekkel, így van ahol könnyebben, van ahol nehezebben ment ez, de úgy érzem, mára már megtaláltuk a közös hangot mindenkivel. Tetszik az iskola, a kollegák, a diákság, úgy összességében minden ebben az intézményben! Rendkívül elhivatott igazgatója van az iskolának, hihetetlen energiával vezeti az intézményt, gardírozza, terelgeti, tanítgatja a gyerekeket, ami engem is rendkívül motivál. Egy rövid idézetet szeretnék megosztani a diáksereggel, amelyet Szovjetunió első vezetője V. I. Lenin szájából hangzott el: „Tanulni, tanulni, tanulni!” Tudom, elcsépeltnek hangzik, de higgyétek el, nem az! A tanulás az élet megalapozója. Ha megtanulsz tanulni, a világ tágra nyílik előtted!

NYIRI FERENC – technikát tanít a felsőben

Gyerekként a szüleim nagy bánatára szinte minden játékomat szétszedtem, majd újabbakat, bonyolultabbakat kértem, amit nem értettek. Én pedig csak arra próbáltam rájönni, mi hajtja a holdjáróm, hogy ad ki hangot a robot, hogyan érzékeli a kisautó vezeték nélkül, hogy mit nyomok meg a távirányítón, és hogy lehetne még jobbá tenni őket. Mivel a kíváncsiságom megmaradt, szép lassan beletanultam az elektronikába, mechanikába, és nemcsak a régieket javítottam meg, de egyre bonyolultabbakat építettem. Plazmatévé, vagy sok száz lóerős versenyautó, faragott komód – mindegy, csak teremthessek valami maradandót, valami értéket. És mivel mindezt a tudást szeretném másokkal is megosztani, egyértelmű, hogy technikatanár lettem. Itt a Hajdúdorogi Mórában is a felsősöknek tanítok technikát. Próbálom megszerettetni a barkácsolást, elérni, hogy hajtsa őket is az a kíváncsiság, ami engem is, és legyen büszke arra, amit a két kezével készített. Korábban tanítottam technikán kívül asztalos szakmát szakközépiskolában, erdő- és mezőgazdálkodást, de dolgoztam óvodában, felnőttoktatásban is. Autentikus környezetben a Sóstói Múzeumfaluban is évekig vezettem kézműves táborokat, foglalkozásokat. Bízom benne, hogy évek múlva valamelyik diák a gyermekének kishajót hajtogatva, vagy a lógó szekrényajtó megigazításakor jó érzéssel gondol majd vissza, hogy is mutatta akkor tanár bácsi.

FÜLÖP GYULÁNÉ – ének-zenét tanít a felső tagozatosoknak

Örömmel vállaltam a tanítást a Hajdúdorogi Móra Ferenc Ált. Isk. és Alapfokú Művészeti Iskolában 2021 szeptemberétől. Pályakezdőként 1984-1987 években magyar és ének-zene tantárgyakat tanítottam ebben az iskolában. Gyermekkorom emléke, ahogyan nagymamám dalolgatott, aki nótafa volt a lakodalmakban. Zeneiskolában hegedültem, majd a főiskolán zongorázni és citerázni tanultam. Így a tanítás mellett a 80-as években a Bocskai Néptáncegyüttes Zenekarában muzsikáltam, később a Városi Citerazenekar egyik alapítója voltam. 2020-ban 40 év szolgálati idővel mentem nyugdíjba a Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskolából. Szakmai sikereket, eredményeket az országos népdaléneklési versenyeken értünk el a diákokkal. Jelenleg óraadóként a felső tagozaton 5-8. osztályig heti 10 órában oktatom az ének-zenét. Jól érzem magam itt, a tanári és tanulói közösségeket a befogadás, a segítőkészség, az együttműködés, a pozitív attitűd jellemzi. Az iskola jól felszerelt az oktatási eszközök terén. A tehetséges tanulók hangszerjátéka, előadása az élmény erejével hat a többiekre. A tanév kezdetén nehézséget jelentett számomra a tanulók képességeinek megismerése, mérése, a tanuláshoz való pozitív hozzáállás és a motiváció. Ebben a digitális világban nagy kihívás a tanulókkal megszerettetni az éneklést. Ma is fontos a magyar dalkincs, a nemzeti és történeti énekek hallás utáni megtanítása. A gyermekeknek adjon örömet, derűt, lelki töltődést, felemelő élményt a szép és kifejező közös éneklés! A zenei alapműveltség, a zeneértés a többi tantárgy tanulását is elősegíti. A zene gyógyít, testi-lelki egészségre, a tanulótársak tiszteletére nevel. Nagyszerű példa volt a Zene Világnapja iskolai rendezvény az együtt éneklésre. Életre szóló zenei élményeket kívánok az iskola tanulóinak ezzel a dalszöveggel: „A zene az kell, mert körülölel, ha van elég szív, a dal az csak így lesz szép!”

BENCZE ENIKŐ – napközis nevelő

Hajdúdorogon élek. Ebben az iskolában végeztem általános iskolai tanulmányaimat 1983-ban. Ezt követte a hajdúnánási gimnázium, majd Hajdúböszörményben óvónői, Baján tanítói diplomát szereztem. Három jeles pedagógus példaképem volt, akikre ma is szívesen emlékezem. Pappné Papp Irénke néni az általános iskolából, Juhász Zoltán a gimnáziumi évekből, és főiskolai tanárom, Lakatosné Jutka néni. Ők felismerték és megmutatták számomra a bennem rejlő értékeket, megtanítottak tanulni, s mindezt mosolyogva tették. 2021 szeptemberében elfogadtam Igazgatónő állásajánlatát, és délutánonként elkezdtem az 1. b osztállyal dolgozni. Egy olyan különleges világ tárult elém, amelyhez hasonlóval már budapesti munkahelyemen találkoztam. A gyerekek által körülrajongott igazgatónő, fáradhatatlan és segítőkész kollégák, elfogadó és megértő környezet. Mudráné Ilike barátságos fogadtatása megkönnyítette a gyerekekkel való ismerkedést és az együttműködést. Szoros munkakapcsolatunk teszi hatékonnyá a közös munkát, hogy a gyerekek a hátrányukat leküzdve gazdagodjanak, és minél jobban teljesítsék az előttük álló feladatokat. Ezek a kis hatévesek mindennap több és több egyéb terhet cipelnek, ami nehezíti a követelmények teljesítését. Thomas Edison azt vallotta: „A zseni 1% tehetség és 99% szorgalom.” A pedagógiára vonatkoztatva szerintem a tanulás 1% megfigyelés és 99% gyakorlás. Miközben gyakorlunk, egyre több dolgot tanulunk meg magáról a tanulásról, annak tárgyáról, céljáról, magunkról, a környezetünkről és a világról. Aki sokat gyakorol, rájön, hogy időközben megszerette a tanulást. A pedagógus feladata, hogy erre az útra vezesse a rábízott gyerekeket.

AGNECZ KLAUDIA – a zenei ágazat furulya szakos tanára

Májusban végeztem a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán, mint okleveles furulyatanár. Viszonylag sok év tapasztalat van a hátam mögött. Éveken keresztül jártam hospitálásokra és tanítási gyakorlatokra, hogy a tudásomat gyarapítsam. 13 tanuló jár hozzám a furulya órákra, ahol egyéni tanrendben oktatok, és ez kiegészül kamaracsoportokkal. Ezen kívül Debrecenben is dolgozom, a Szent Efrém Görögkatolikus Általános Iskolában, ahol szintén a furulyatanári feladatkört látom el. Ott 9 gyermek tartozik a kezeim alá. Molnár-Helmeczi Bernadett tanárnőt helyettesítem, ameddig a szülési szabadságát tölti, ő általa kerültem az iskolába. Én szakiskolások körében mozogtam az elmúlt évek során, így igen, egyfajta kihívást jelent számomra, hogy kisgyermekeket tanítok, de azt gondolom, már belerázódtam, így nagyon szeretek minden egyes gyermekkel dolgozni, a visszajelzések is abszolút pozitívak a növendékek és a szülők részéről is. A kollegákkal jó kapcsolatot ápolok, szakmailag minden koncertet, fellépést megvalósítunk a legjobb tudásunk szerint, hogy a gyerekeket szórakoztassuk. Szeptemberben a tantestület volt Visegrádon egy kis kiránduláson, ott volt alkalmam megismerni a közismereti tantárgyakat oktató kollegákat is. Jó hangulatban telnek napjaim a Mórában. Azt gondolom, hogy a zene sok mindenen átsegít, így buzdítanék minden egyes kis tanulót, hogy ha van lehetőségük, tanuljanak zenét! Bármelyik hangszert választják is, biztos vagyok benne, hogy más emberekké válnak a zene szeretete által. Egy utolsó gondolattal kívánok mindenkinek Nagyon Boldog és Békés Karácsonyi Ünnepeket! „Legyen a zene mindenkié!” (Kodály Zoltán)