Sok tanító néni jár hasonló cipőben, mint most én. Negyedikeseim vannak, akiket négy éve ugyanekkor kaptam ajándékba. Mára már okos, ügyes, önálló kiskamasszokká váltak egytől egyig.
Újra izgalmas, kihívásokkal teli időszak vár rám. Igyekszem majd mindent megtenni annak érdekében, hogy zökkenőmentesen történjen az óvoda – iskola közötti átmenet. Éppen ezért kis tanítványaim játékos gyakorlatok, sok-sok mozgás kíséretében ismerkedhetnek majd meg a betűk és számok világával. Biztosan lesz majd a kis elsősök körében, aki művészien rajzol, ügyesen sportol, de lesz, aki matematikából vagy nyelvtanból emelkedik ki társai közül. Lesz olyan is, aki a legszorgalmasabb, a legmegbízhatóbb, a legprecízebb, a legkedvesebb, a legsegítőkészebb lesz…
Ahhoz, hogy ezeket a készségeket és képességeket megtaláljuk közösen, csapatként kell majd együttműködnünk. Egyfajta hármas szövetséget kell kialakítanunk gyerek, szülő és pedagógus között.
Célom az alapkészségek elsajátítása mellett az, hogy a gyerekek olyan módszerekkel is megismerkedhessenek, amelyekkel tanulásuk egyszerűbbé, gyorsabbá és hatékonyabbá válhat. A tanulás mellett olyan osztályközösség kialakítására törekszem, ahol tisztelik, segítik és elfogadják egymást a gyerekek. Olyan derűs és nyugodt légkört szeretnék kialakítani, ahová szívesen jönnek mindennap, és jól érzik magukat, barátokra találnak.
Bízzanak bennem/bennünk, bízzák ránk gyerekeiket, higgyék el, a MÓRÁBAN nem fognak csalódni!

Szilágyiné Szalka Enikő
tanító néni